2010. február 28., vasárnap

Caridina cf. cantonensis "Crystal Red"

Eljött az ideje annak,hogy bemutassam az egyik legszebb,leglátványosabb,legszerethetőbb garnélát a CRS-t.
Kb. fél éve szereztem be az első 10-es csapatot. Nagyon szép példányokat sikerült beszerezni.

az alapanyag :)

első generáció

első generáció


első generáció

első generáció


első generáció


gyönyörű hím hinomaru

Szentgyo már régóta hangoztatja,hogy a CRS a kedvenc garnélája. Most már értem,hogy miért mondja ezt! Az eddig tartott garnéláim között nálam is magassan a többi felett áll! Gyönyörű külső,nyugodt de ugyanakkor intenzív viselkedés. Ezek a garnélák teljessen fotogének. Nem ijedőssek sőt egésszen kiváncsiak. Minden tárgyat ami a vízbe ér azonnak megvizsgálnak,ellepnek.
A tartásuk már egy kis tapasztalatot igényel. Nem egy kezdőknek ajánlott garnéla. Bár az alsóbb osztályban lévő egyedek nem annyira érzékenyek mint mondjuk egy "mosura" de nekik is kell a lágy,savas,kristálytiszta és bomlástermék mentes víz.
A nagykönyv szerint 6.5-7.5ph 20-26C lágy víz az ideális számukra. Én RO vízben tartom őket ami 25C-ra van beállítva és a ph 7 alatt van. A ph mérőm nem teszi lehetővé a pontosabb mérést ;) . Ilyen paraméterű vízzel töltöttem fel a 60literes akváriumukat. Talajnak ismét a jól bevállt Shirakura Red Bee Sand-ot használtam. Egy mangrove gyökér,némi karácsony moha és egy kis Microsorium díszíti a helyüket.
Folyamatban van egy kis Pogostemon helferi beszerzése is. Kis lakásfelújítás történt náluk. Ezért kellenek az új "bútorok" is.

az új lakás

Remélem meghálálják sok pici garnélával. Most 5 petés nőstényt számoltam,úgyhogy bármi elképzelhető. Szerencsére ez a garnéla sem válogatós kaja szempontjából. Én Shirakura,Mosura tápokat használok. Kiegészítésként káposzta és spenót forrázva valamint tölgyfa szárított levele. Mint az akvarisztikában mindenhol itt is aranyszabály : csak annyit etessünk amit állataink néhány óra alatt elfogyasztanak!
Ha erre minden alkalommal odafigyelünk nagy eséllyel nem lesz semmi baj. A kevesebb kaja nincs káros hatással rájuk viszont a túletetésből származó bomlástermékek,mérgező anyagok igen.
A heti 50%-os vízcserét ők is igénylik. Napi szinten legalább fél óra törődést megérdemelnek ők is.










Akinek van már egy kis tapasztalata a garnéla tartásban és tudja biztosítani a megfelelő életkörülnényeket annak ajánlom ezt a gyönyörű kis gerincteleneket. A többieknek pedig hajrá,húzzatok bele és minél több tapasztalatot,információt begyüjteni,hogy ti is élvezhessétek ezt az apró csodát az otthonotokban! 

2010. február 15., hétfő

Zöld-ség az akváriumban.

Végre van egy kis szabad időm! Ahogy igértem ez a post a Caridina babaulti "GREEN" garnélákról fog szólni.
Még a tavalyi évben voltam egy ausztriai akvarisztikai kiállításon két fanatikus garnélás-akvakertész ismerősömmel. A kiállítás elmegy kategóriás volt viszont találtunk egy-két szebb garnélát. Köztük voltak ezek a szép zöld kis jószágok is. Megtetszettek és rögtön döntöttem,nekem ilyen kell! Haza is hoztam belőle néhány darabot. Nagy szerencsémre útközben valami csoda folytán 5db garnélával több lett a dobozban :) . Persze a megoldás egyszerű: valamelyik nőstény elengedte a piciket. Ezek voltak a bónusz garnélák.
Miután haza érkeztem betettem az előkészített akváriumba dobozostól had szokják az új helyet és vizet.
Az akvárium semmi extrát nem tartalmazott mint 25C-os csapvizet (ami nálunk elég kemény) , néhány mohát egy darab mangróve gyökeret és 2cm vastagságban Shirakura Red Bee Sand talajt. Az akvárium egy 35x35x35 cm-es kocka.
Másnap az első dolgom a létszám ellenőrzés volt! Na hát ez a csekély növényzet ellenére sem volt egyszerű feladat. A zöld babaultik igazi bujdosók. Annyira bele tudnak olvadni a zöld növényzetbe,hogy néhányszor elnéz mellettük az ember mire észreveszi őket. De a kitartó figyelés meghozta az eredményt és meg tudtam számolni a garnéláimat. Mindenki élt és virult. Teltek a napok és a garnélák szépen növögettek. Egy-két elhullást leszámítva nagyon jól bírták a kiképzést.
Miután eltelt már fél év gyanús lett a dolog! Sehol egy petés nőstény. Ekkor gondoltam először arra,hogy talán az összes garnélám nőstény! Beszéltem egy igazi garnéla guruval (Szentgyo :) ) akinek volt egy elfogadható magyarázata. Mivel a lányok szebbek,zöldebbek mint a fiúk valószinű,hogy csak lányokat hoztak a kiállításra. Persze ez csak egy gondolat,magyarázat a sok garnélából mind nőstény dologra.
Mivel nem volt szaporulat elcseréltem két szép,vaskos zöld-séget két vékony kis nyeszlettre. És meg is lett az eredmény!
Másnap két nőstényem is bepetésedett. A többi általam tartott garnéla fajnál jóval több petét láttam viszont az is igaz,hogy kisebbek is voltak mint a már megszokott. Halvány zöld majdhogy nem sárga peték sokaságát cipelték az anyák.


babaulti anya


jól látható a sok pete


A szokásos 4 hét elteltével aztán elengedte mind a két anya a kicsiket. Ekkor kicsit bepánikoltam mert hiába figyeltem órákig az akváriumukat,hiába kevertem fel a jávai moha csomót nem láttam egy picit sem.
Aztán kb. egy hét múlva gondoltam megnézem az akváriumukat sötétedés után néhány órával. Felkapcsoltam a világítást és hirtelem megbolydult az egész akvárium. Rengeteg pici,szinte átlátszó garnéla menekült fejvesztve a fény elől. Az akvárium oldal falain legelészték az algát.
Hát ezek a picik még így egy hét után is kisebbek mint a frissen született RedCherry-k.
De a növekedésük sebessége nem mondható lassúnak. Hamar elérik a serdülő kort.
Összefoglalva a dolgot egy szimpatikus,nyugodt garnéláról van szó ami igazából nem egy kényes faj. Sok akvarista gondban van a víz keménységével is. Itt ez nem akadály. A babaulti igényli a kemény vizet. 20-26C és 6-8 ph. Kezdő garnélázóknak nyugodt szívvel ajánlom.